MonDANdó, dedikálás á lá Wells

Üdvözlet a Blognépnek!

Már egy ideje terjengett a hír neten (főleg a Fumax kiadó oldalain volt olvasható), hogy Dan Wells, az amerikai író, a több gyerekes családapa, legidősebb lányával együtt kicsiny hazánkba látogat és nem is csak weekend céljából. Két délután is dedikálást tartott és egy fordító közreműködésével "kérdezz-felelek" is volt. Hogy ki is Ő és milyen is volt az a bizonyos augusztus nyolcadika? Mindjárt megtudjátok!

Személye:

Külföldön talán többen ismerik, hiszen nem minden könyve jelent meg magyar fordításban. De annyi biztos, hogy pár évvel ezelőtt kezdte el egyre magasabbra ívelő írói karrierjét. A dedikáláson kiderült számomra, hogy ez az ember egy őrölt zseni, fantasztikus a humora és közvetlen a személyisége. Nem törekszik arra kézzel-lábbal, hogy minden cukormázasan tökéletes és tocsogóan romantikus legyen az alkotásaiban, rendszeresen, sőt állandó szinten kutatja, keresi az ember sötétebb oldalát és fel is tárja azt nekünk. Könyveiben sokszor elevenít fel különböző mentális betegségeket és frappánsan építi be történeteibe.  

Könyvei:

Tudtommal magyarra csak két sorozatát fordították le, az egyik a John (Wayne) Cleaver széria, a másik a Részlegesek trilógia. Az előbbi egy 15 éves szociopatáról szól, aki, bár minden személyiségjegyét hordozza egy sorozatgyilkosnak, nem akar azzá válni. Különböző akadályok gördülnek elé, amik jócskán túlmutatnak az átlagoson és a normálison. Általa bepillantást nyerhetünk a saját sötétebbik énünkre is, mer számtalan gondolata a mi fejünkben is megfordult már, csak mi nem agyaltunk rajta annyit, mint ő. Azt, hogy a hat kötet (és 3 év) alatt hova jut el, mivé válik, hogyan fejlődik vagy bukik el, csak az tudhatja meg, aki végigkíséri az útján. Megemlítendő, hogy egy film is készült az első könyvből, ami magának az alkotónak is tetszik!

Az utóbbit még nem olvastam, így nem tudok részletesebb ismertetővel szolgálni. Röviden: az emberiség kihaló félben van, ugyanis egy véres háború dúlt köztünk és a részlegesek között. Egy RM elnevezésre hallgató vírus is rásegített leredukálni a humanoid életformánkat. Ebbe a világba csöppenünk bele és főhőseinknek is itt kell boldogulnia. 

Még néhány könyve napvilágot látott, a Mirador  trilógia és eddig 5 különálló kötet, amiket azonban csak "külföldiül" olvashatjátok. 

További információkért érdeklődjetek a honlapján vagy a moly.hu-n. 

  

Dedikálás:

Az egész program ötkor kezdődött, de mivel előtte lehetett az előrendelt könyveket átvenni, ezért fél ötre kellett volna odaérnünk. Mi ennek rendje-módja szerint háromnegyedre estünk be a szabadtéri Rácskertbe, mert meg kellett találnunk, hogy akkor hogyan is jutunk el oda. (köszönjük googlemaps). Miután feltankoltunk könyvekkel, kerestünk ülőhelyet, és találtunk is rengeteget, bár hozzá kell tennem mind foglalt volt. Mivel nem akartunk mások ölébe mászni, ezért inkább az oldalvonalon álltuk végig a majd másfél órás beszélgetést. Ezalatt egy komplett tornagyakorlatot leműveltem, hogy ne gémberedjek el és ne is essek össze, mint a csontozott rohadt csukahal. Érdemes volt végig állni, mivel tökéletesen hallottuk az egész párbeszédet a fordító és Mr. Wells között. (Akit érdekel a teljes felvétel, az itt tudja megtekinteni.) Szóba került a család (a Danmilía), az írói rituálé (és nem a kecskeáldozós, véres féle), a szomszédság, a könyvei, a Sorvadtak, az Erős Pista és annak felhasználási módjai, John Cleaver, a keresési előzmények, és számos jövőbeli regény ötlete. Egyik fergetegesebb, mint a másik és két kézzel fohászkodjunk a fordítógárdákhoz, hogy azokat is ültessék át magyar nyelvre.

Ez után jöhetett a dedikálás rész, minden könyvet egyesével aláírt, figyelt a nevek helyes írására, viccelődött, mosolygott, közös fotókhoz ült "modellt". 

Fantasztikusan éreztem magam és újabbal bővült nem csak a dedikált könyveim sora, de a kedvenc íróimé is. Nagyszerű embert tisztelhettünk meg Dan Wellsben és a lánya is kedvesnek tűnt, bár ő nem sokat beszélt. Remélem másnak is ekkora élmény volt, és még máskor is ellátogatnak ide Wellsék. 

A John Cleaver könyvek értékeléseire majd számíthattok.
Addig is kellemes nyarat.

Babonagabona, arassunk népi hiedelmet!

Üdvözlet a Blognépnek!

Mindannyian ismerünk átlagos babonákat, amiket esetleg még be is tartunk. És vannak olyanok, amiket már senki nem igazán vesz figyelembe, vagy épp szórakozottan megemlíti, de minden komolyságot mellőzve. Arassunk le néhány mindennapi vagy éppen különösebb babonát! 

Chat Noir:

Békésen sétálgatsz az utcán, fütyörészel, (mert miért is ne?) és egyszer csak a semmiből eléd toppan egy tündéri kis szőrpamacs. Ekkor még nyugodt vagy. Meglátod, hogy a bundája nem sötétszürke hanem egyenesen fe-ke-te, és a víz máris a megzavart hangyaboly katonáinak sebességével patakzik rólad. Egy gondolatod maradt: Merre fog indulni? Mert nem mindegy, hogy jobbról barra vagy barról jobbra! Inkább hátra arcot veszel és elfutsz Kukutyinba, nehogy keresztezze az utad. 

Összegezve: Ha meglátsz egy fekete macskát teljesen mindegy milyen irányból és merre tart, HÉT peches év vár rád, ha atombombát dobsz rá, akkor is. 

Mit tehetünk? Fessük át az összes sötét tappancsost fehérre. Ellenvetés? Nincs. Mindenki vegyen festéket.

A takarítónő bosszúja:

Késő estig dolgozol a cégnél. Már szinte mindenki hazament. Összeszeded a cókmókod és elindulsz kifelé. Furcsa zajra leszel figyelmes és az árnyak is megelevenednek. Sietősre fogod a lépteid, de ekkor megjelenik egy alak előtted hatalmas cirokseprűvel és galádul körbe söpör. Elintézte neked a balszerencsét  hét évre! Jah, nem, nem mész férjhez. Vagy valamelyik a kettő közül. Tessék választani, szabadon elvihető.

Összegezve: az összes kedves takarító néni és bácsi, akivel találkozunk elátkozhat, mivel boszorkány vér folyik az ereikben, vagy a seprűjük ereiben és ha felbosszantod, jajj neked. 

Mit tehetünk? Megbecsüljük az összes kétkezi munkást, biztos ami biztos. Ki ne akarna férjhez menni? Na ugye srácok! 

Tükröm, tükröm:

Csinosítgatod magad egy esti kis kiruccanásra, rúzs, műpilla miegymás. Éppen elkészülnél az arcra kent "műalkotással", amihez kihasználtad egy festőiskola egy évre való készletét, és meg akarod nézni a végeredményt. De mivel a kezed éppen epilepsziás kecskebékát akar játszani, kiesik az ujjaid közül a sminktükör és darabjaira esik szét (vagy SX7). Te pedig úgy döntesz, hogy inkább otthon maradsz, csini ruci ide vagy oda, de nem kockáztatod meg, hogy elüssön egy kamion vagy rád essen egy zongora egy építkezésen. 

Összegezve: bármilyen, ablaknál jobb tükröződéssel rendelkező, tárgy leejtése a szokásos hét év balszerencsét vonja maga után. Mert a hét a mindenünk. 

Mit tehetünk? Minden tükröt vonjunk be buborékfóliával, 5 réteg párnahuzattal, ássuk el a föld mélyére és hogy biztosak legyünk, hogy nem törnek el még a "sírjukra" is tegyünk golyóálló mellényt.   

Kenyeret és... kenyeret:

Lófrálsz épp a faluban, mondjuk a múlt század közepe táján. Nagyon megéhezel és hirtelen finom ételek illata tölti meg az orrod. A szaglóhámod hadat üzen az éhségközpontodnak, a gyomrod elkezd saját lábakat növeszteni, jelezve, hogy nem vagy elég gyors. A sülő hús, a rántott békacomb, a tavalyi pálinka és az érett gyümölcs aromája az ablakhoz csalogat. Bepillantasz és elborzadva állapítod meg, hogy három boszorkány van benn és épp a magadfajta éhenkórászokat akarják magukhoz édesgetni. A tarisznyádban lévő veknit gyorsan előhalászod, és az abból kiszakított darabokkal elkezded dobálni a házat és a boszorkányokat, hogy el tudj menekülni.

Összegezve: Ha rájössz, hogy boszorkánnyal van dolgod (amit könnyű megállapítani, ha láttad a Gyalog Galopp című Monti Python klasszikust) akkor szedd elő az uzsonnára csomagolt szendvicset és vágd hozzá. Közelről. A képébe. Használni fog. Higgy nekem!

Mit tehetünk? Mindig legyen nálunk kenyér (a frissessége szerintem elhanyagolható), mert az Krisztus teste és azt nem bírják ki a boszorkányok. (Vajon ha nyakon öntöm borral akkor mennyire fog rám haragudni?)

Lovak és tartozékaik:

Egy mezőn poroszkálsz a négylábú hátasoddal, amikor is a következő dolog történik: hallasz egy koppanást, leesel a nyeregből, rá a gazra. Két dolgot pillantasz meg. Az egyik Nyihaha úrfi bal hátsó patkója, a másik egy négy levelű mutáns lóhere a háromlevelű társai közt. Reakció? Heuréka! Méghozzá duplán.

Összegezve: A lópatkó nagy szerencsét jelent, ráadásul minél régebbi, használtabb, annál jobb, és a négylevelű kis mutálódott növényünk is (nemcsak az írek szerint) nagy szolgálatot tud tenni, de csak akkor, ha "csak úgy" akadunk rá és nem keressük.

Mit tehetünk? Gyakran sétálgatunk a lóheremezőn és próbálunk hirtelen lenézve rálelni egy kis szerencsecsomagra. Utána irány az istálló, orozzunk el néhány feleslegessé vált patkót. Ezután, vagy hatvan tonna teherrel megpakolva, irány a kaszinó!

Ki ne öntsd/borítsd!

Éppen a barátaidnál vagy vendégségben. Fenséges minden fogás, a teríték kifogástalan, a társalgás pereg, mint a rockkoncerti dobszóló. Amikor a borodért nyúlnál véletlenül felborítod a sót. Erre hatalmas összeszólalkozás üti fel a fejét, mindenki kiabál. Hiába dobálod mindenfele, csak nem hagyják abba. Hogy mentsd, ami menthető kiborítod a Tokai Aszús poharad. Erre mindenki elcsendesül és figyeli merre folyik a vörös lé. Amint megállapodik valakinél, a társaság kezet fog az illetővel. Szép mentés volt!

Összegezve: Ha a sószóró kiborul az asztalon, az veszekedést jelent. Hogy ezt megelőzd, a hátad mögé kell dobnod. A bor pedig afelé az ember felé folyik, akinél keresztelő lesz, azaz gyermekáldás.

Mit tehetünk? Locsoljunk minden kedves ismerősünkre valami lőrét (a bor minősége nincs amúgy sem meghatározva) és a lakásból minden sót vagy sós dolgot távolítsunk el. Csak nehogy ezért pöröljenek velünk végül!

Testrészek és azok nyavajái:

A kisöcséd nagyon kedves természet. Mindig is imádott... kitolni veled. A mai tréfája gyanánt viszketőport csempészett a ruhásszekrényed megannyi lakójába. Reggeli öltözés után egy indiánokat megszégyenítő esőtáncot lejtesz le, miközben próbálsz megszabadulni a ruháidtól vakarózás közben. Ráadásképp beütöd a könyököd. Szerencse vagy balszerencse? Ki mennyit talál el?

Összegezve: A szem és a tenyér viszketésénél figyelembe kell venni, hogy a bal vagy a jobb oldal viszket. A bal szem örömöt, míg a jobb bánatot jelent. A bal kéznél pénzt adsz, a jobbnál pénzt kapsz. Csak nem szabad megvakarni, mert akkor kivakarjuk a szerencsét. Meg érdemes nem összekeverni a két oldalt. Az orrviszketést általában "átragasztjuk", hiszen ha viszket az orrunk, akkor haragosak leszünk valakire, viszont aki megvakarja a sajátját, akkor kikerül az "áldozatok" közül. A könyök beverése bármilyen felületbe (a káromkodás hosszától és szaftosságától függetlenül) vendég érkezését vetíti előre.



További érdekességekért keressétek fel ezt a honlapot. 

Mit tanultunk ma? Bármi ér minket, az vagy pech vagy mázli. Figyelni kell a számokra és az oldalakra. 

Sok malacot és patkót kívánok!

BLOGSZÜLINAP!!!

Üdvözlet a Blognépnek!

Egy éve már, régen volt,
Volt már a blog élő s holt,
De most évfordulót ünnepel
S tortáján ez szerepel:
,,Éledj újra kis butus"
(Cukor máz az, s nem szemtus).
Miért van e felirat?
  Minek egy blognak szülinap?
Mert tizenkét hó elrepült,
Bár Ihlet néha elkerült,
De szeretem ezt csinálni,
Verset, novellát kikínálni,
Regény adni, irogatni,
Bejegyzést a webre rakni.
Voltam lusta, voltam serény,
De a suli igen kemény
(Bár ez saját vélemény,
Hogy nem habos sütemény.)
De itt a dátum, s mostan látom
Hiányol engem sok barátom:
Számos olvasó és író,
Az ő szavuk nagyon hívó.
Meg a kreatív agykisülés,
Ami igazi felüdülés.
Sok terv és sok ötlet
Mi fejemben most magot vet.
Új heti program, Inter Juh,
Fejléc, verseny, subidúú,
Könyvözön és alkotás
Jó lesz ez itt nem vitás.
Sok infót még nem mondhatok,
De pár morzsát megoszthatok:
Lészen hétfő, s sok bejegyzés,
Saját ötletetek, könyv éljenzés.
Vala majd számos szerda
Hol helyet kap, vers, novella.
Aztán majd a péntekek,
Mikor infókukac tekereg.
Szombatonként ufók helyett,
Szemünk krimit nézeget.
Vásárnapon Johannánk
Elbúcsúzik. Mi vár ránk?
Mind lesz-e minden héten?
Azt biza igen kétlem.
De igyekszem, hogy hetente
Kettő legyen feltöltve.
Ha sok időm van több is lehet
Ha kevés, nem lesz lelet.
Rengeteg terv, időm alig,
Ettől megyek néha falig.
Meg rosszul is osztom be,
Csőbe magamat húzom be.
De ennyi panasz elég lesz.
Ezennel blog feléleszt,
Újabb év indul, s remélem
A kövi ünnepet is megélem.
Búcsúzásként annyit még,
Csak hogy oldódjon a jég,
Holnap kukkantsatok fel,
Ha egy bejegyzés érdekel.
Addig is kellemes délutánt,
Sok napsütést, kevés hurrikánt.
Új évad kezdődik mostantól,
Elköszön ím Hollótoll.

A közvélemény kutatás eredménye és vélemények

Üdvözlet a Blognépnek!

Anno, még a blog hajnalán, amikor még se bejegyzést, se látogatót nem nagyon szült az éter, kitettem egy közvélemény kutatást. Kíváncsi voltam, hogy a kedves idetévedők és tagok milyen formában szeretnek alkotni. A vicc kedvéért válaszként begépelhettem volna, hogy "kör, négyzet, háromszög", de inkább komolyra vettem a szót. Számomra érdekes eredmény született, amit szeretnék most veletek megosztani. 

    Ezek közül a válaszlehetőségek közül tudtatok válogatni: regény, vers, novella, csak a gondolataidat veted papírra forma nélkül. 

  Először is megmondom, én mire számítottam. Azt hittem, hogy novellisták lesznek (abszolút vagy relatív) többségben. Ugyanis ez egy olyan műfaj, ami terjedelmileg nem annyira hosszú, nem kell bele annyi kifejtés és körülírás, leírás, mint egy regényhez. Úgy gondoltam, hogy ez feküdhet sok embernek. Aztán másodikra, harmadikra a verseket és a gondolatokat taksáltam, mert ez is tömör, bár a versekhez jól kell tudni rímet faragni, a gondolatok leírása meg azért mégis könnyebb, mint regényt írni, nem? Utolsó helyre tettem volna a regényt, mert az kész, kiforrott, végigvitt gondolatmenetet igényel, sokkal több munka, hosszabb, több a hibalehetőség satöbbi, satöbbi. Most már belátom, hogy nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen szinte pont az ellenkezője derült ki. Azóta persze én is rájöttem, sok emberrel beszélgetve és sok helyen körbenézve, hogy nem úgy van minden, ahogy Móricka elképzeli. 

    Számadatokkal együtt az eredmény a következő: ( a százalék kerekített érték)

Regény:                 18 fő   (47%)

Vers:                      4 fő     (11%)

Novella                 12 fő    (31%)

Gondolatok:          4 fő      (11%)

--------------------------------------------

Összesen:              38 fő

    És hogy ebből mit szűrtem le? A válaszadók majd' fele regényt ír, vagy szeretne írni. Le a kalappal az előtt, aki meg tud írni egy akár több száz oldalas alkotást, főleg úgy, hogy jó is legyen, mind a történet, mint a helyesírás, logika stb. Facebookon és a neten is több regényes oldalt találtam, mint verseset. Ami, így belegondolva érthető is. Kíváncsi lennék, titeket mi motivál arra, hogy ilyet írjatok? Mi hajt, hogy be tudjátok fejezni? Persze elképzeléseim vannak, de Tőletek szeretném "hallani." Tudom. hogy sokan magatoknak írtok csak, vagy barátok szórakoztatására, de biztatlak benneteket, hogy ha bizonytalanok vagytok a mű "minőségét" illetően, vagy csak kritikára vágytok, vagy szimplán csak megmutatnátok a világnak, ne habozzatok. Nagy az internetes közösség és számtalan ezzel foglalkozó oldal van. Ezt főként a kezdőknek, hobbistáknak üzenem, de igazából bárkinek szól, aki meghallgatja. Nem önreklámozás céljából üzenem ezt, persze szívesen veszem, ha valaki ezt a kiberteret választja bemutatkozó színpadául.
   Haladjunk szépen tovább a második helyezett felé. Ez annyira nem lepet meg, hogy sok szavazatot kapott. A novella az egy kellemes hosszúságú (Bár tág határokon belül mozogó), prózai alkotás. Bár én mindent novellának veszek, ami nem regény, de azért ez nem ilyen egyszerű. Csak hogy pontos legyek, segítségül hívom a kétes tudású netmágust, Wikipédiát (barátoknak csak Wiki), hogy pár sorban mondja el, mi is a novella:
"Cselekménye általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző a csattanó. A novella név az olasz nyelvben eredetileg olyan történetet jelentett, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; ez különböztette meg az epikától, amely a köztudatban élő mondai anyagból merített."
Tehát nevén van nevezve a gyerek, ő itt a novella. Sikere mind máig töretlen, és bár elég csekély számú a novelláskötet a polcokon, hiszen Regény királynőt illet a trón, azért az interneten akad szép számmal képviselő.
   A következő versenyző a "gondolatok" volt. Ez ugyebár egy meghatározatlan dolog. Nincs formai, tartalmi követelmény, nincs hosszelőírás. Ez csak a fejünkben kavargó képek, hangok, szavak, mondatok, érzések megtestesülése papíron. Lehet persze, hogy egy novella, vers vagy regény ötletvihara lesz, lehet, hogy az marad ami. Gondolathalom. Én támogatom, hogy az emberek "kiírják" magukból a fejükben zajló dolgokat. Segít feldolgozni, megérteni eseményeket, rendet tenni. Ezt leginkább csak önmagunknak írjuk le. Csak mi tudunk róla, senki más. Hiszen, ami a fejünkben van az csak a miénk.
 

 Végül, de nem utolsó sorban, jöhet a megosztott 3. helyezett másik tagja: a vers. Verses kötetet még annyira se találni, mint novellásat. (Persze lehet, csak én nem vagyok elég szemfüles). Manapság ez is inkább "netműfaj", nem úgy mint anno a Nyugat című folyóirat korában. De nem irodalom órát jöttem tartani, szóval lapozzunk is tovább. Mint minden írásnak (sőt igazából minden alkotásnak) megvan a maga firlefranca, lépfenéje, nyavalyája. A versnél ez a rím, esetleg az ütem, ritmusosság. Elég nagy szókincset igényel, hiszen ki akarja állandóan a szinonima szótárat és társait lapozgatni,böngészni. Meg persze illenie is kell oda a szónak, nem elég, hogyha rímel. Meg persze kinek mi a rím? Valakinek csak az utolsó magánhangzó. Valakinek az utolsó kettő magánhangzó. Valaki a mássalhangzókat is fontosnak tartja. példa rájuk:
Este:
a) kenyere, megette, letette
b) Emese, Kecske, Mekegte
c) leste, beste, nyeste, kereste
Személy szerint, nekem a 2. és a 3. féle rímek a kedvenceim és ezeket is használom előszeretettel. Nektek melyik tetszik?
Megosztom veletek egyik katasztrofális rímemet, amit egyik versembe tűzdeltem bele, mert nem bírtam kihagyni, hogy ne tegyem:
"Pedig jót tesz a csapatnak,
Ha mind együtt csapatnak."
Persze nem mindig vagyok ilyen elvetemült.
Megemlíteném még, hogy tisztelem minden műfordítónak, aki képes egy verset verssé varázsolni bármilyen nyelvből magyarra, és vica versa. Példának okáért a Cyrano de Bergerac című drámai mű leghíresebb monológja kerül most az oldalamra, link formában, mely olyan hosszú.
A Szöveg és a filmből egy részlet. Szerintem zseniális darab.
    Végezetül szívesen fogadom a ti gondolataitokat, véleményeteket, meglátásotokat. Ki miért ír azt, amit ír? Mit gondol egy másik formában mennyiben nehezebb, másabb írni? Válaszaitokat előre is köszönöm. 

   Segítségként és támogatásként itt van néhány olyan oldal linkje, ahova fel tudjátok tenni az írásaitokat, hogy mindenki megmutathassa "mit tud":

Face-en:

Írók egymás között (költőknek is)

Könyvmolyok, és leendő írók

Könyv kedvelők és amatőr írók csoportja

A net egyéb pontjain:
Karcolat (csak prózáknak)
Lidércfény (íróknak és költőknek egyaránt)
Poet (csak költőknek)
Amatőr Írók Klubja
Napvilág Íróklub (íróknak, költőknek)
Wattpad (regényeknek)

Köszönet minden kedves szavazónak, tagnak és olvasónak, hogy velem tartottatok.

Tovább kellemes telet kívánok!

Újévi üdvözlégy

Üdvözlet a Blognépnek!

Szeretettel köszöntök minden kedves olvasót, erre tévedőt, írót, tagot és egyéb létformát az 2017-es évben. Sok minden történt tavaly (olyan fura azt mondani, hogy "tavaly", tekintve, hogy pár napja volt), de foglalkozzunk inkább az idei esztendőre. Igyekszem több időt fordítani rátok, és a blogra, érdekes bejegyzéseket írni, színesebbé tenni a palettát, és egy-két újdonságot és szabályt létrehozni, bevezetni. Hogy ez a sok minden, amit felsoroltam, hogy s minként (mikor) fog a publikum elé tárulni, még nem tudom. DE!

Ebben a bejegyzésben leírom, milyen a blog összetétele, programja, célja. Hogy miért teszek ilyet, ha már mindenkinek a könyökén jön ki ez a sok maszlag? Azért, drága barátaim, mert idén szeretném facebookon és egyéb helyeken "hirdetni" az oldalt, mivel ha nagyobb a díszes társaság, akkor több írás kerülhet fel, több vélemény érkezhet, több ember tudja megosztani tudását, és ismeretségeket is tudtok kötni.  Remélem megértitek, és összejön, amit tervezek.

Mi a célja a blognak?
Terepet biztosítani az embereknek, kezdő vagy nem kezdő íróknak, költőknek és olvasóknak egyaránt, hogy megmutathassák másoknak alkotásaikat, olvashassanak, véleményt kaphassanak rá, fejlődhessenek,eszmét cserélhessenek. Persze ehhez aktív tagokra és jó bloggerre vagy szükség, és mindkettő még fejlesztésre szorul, tisztelet és köszönet a kivételeknek.

Mi található a blogon?
- Általatok és általam készített művek, amiket egy kis körítéssel és képekkel kiegészítve tálaltam nektek. Jelenleg két folytatásos regény fut az oldalon, valamint, van két novella, és számos vers.
- Egyéb bejegyzések a saját véleményemmel és gondolataimmal.
- Interjúk az itt alkotókkal.
- Lehetőség a jövőben alkotói versenyre.

Mi a blog "programja"?
Vannak úgynevezett állandó bejegyzések, amik egy adott napon kerülnek fel.
- Hétfő: rövid alkotások (pl. versek és kisebb terjedelmű novellák) napja, valamint saját bejegyzéseim változó témában
- Szerda: E. M. Miller regénye, a Szövetség, amely egy űrlényes, földi szervezetes fantáziatörténet
- Péntek: ezen a napon különböző infókat rakok fel, továbbá interjúkat is
- Vasárnap: Matthew M. D'Arc: Jeanne D'Arc nemzedéke című történelmi regény
A változás, csúszás, kimaradás, bővítés joga fenntartva.


Bármi észrevétel, óhaj, sóhaj, kívánság nyugodtan jöhet a kommentekhez. Az eddigi segítséget köszönöm mindenkinek, és ne aggódjatok, minden gondolatotokat feljegyeztem, hogy fejlődhessünk.

Kellemes új évet mindenkinek!

Legjobb írások csarnoka: első alkotás

Üdvözlet a Blognépnek!

Harsogjon harsona,

Zúgjon a fanfár,

Nagy nap van ma,

(Ideje volt már.)

Hirdetve lett verseny,

Mi is volt a célja?

Hogy szavazat írásra

Találhasson célba. 

Vers, novella meg regény

Szép sorba listázva.

Mi lett az eredmény?

Várjuk várva várva.

Jött voks a Csendre, 

S Írisz istennőre. 

Tétetett jelzés

A hideg Novemberre. 

De ki lett a nyertes?

Kérdezi mindenki.

Díszes versikémmel

Kit tüntetek ki?

Ki az, kinek neve
Csarnokba kerül?
Kinek szája ettől,
Mosolyra görbül?
Kezdete két betű
(Egy E, meg egy M is)
Mi a folytatása?
Ki lehet a hamis?
Miller, bizony, ő az
Dicsérje hát taps őt.
A Szövetséget megalkotó
Kedves Írónőt!

Blogprogram 2.0

Üdvözet a Blognépnek!

Már egy jó ideje (hogy mennyi, azt nem tudom, mert számomra minden összefolyik mindennel. Nincs időérzékem.) érkeznek a bejegyzések kiszámítható időben, hogy mindig tudjátok, az adott dolgok mikor kerülnek ki. Most egy kis frissítést teszek a program terén, hogy napra készek legyetek. 

Az új programrend a következő:
- Hétfő: saját gondolatok, vélemények és egyebek, valamint mások rövidebb írásai, gondolok itt versekre, novellákra és bármire, ami nem regény.
- Szerda:  E. M. Miller Szövetsége kerül terítékre, minden héten pontban nyolckor.
- Péntek: információk és Inter Juh-ok, értesítések, új tagok bejelentése és minden egyéb bloggal kapcsolatos tudnivaló.
- Vasárnap: a szombati saját bejegyzéssorozat, amit annyit ígértem nem jön össze, de helyette újabb csemege sorozat jön. Ugyanis a vasárnapot neveztem ki a Jeanne D'Arc nemzedéke napjának. 

Így  már két regény fog futni az oldalon. Természetesen Matthew M. D'Arc is külön oldalt fog kapni, úgy mint Miller, hogy ne vesszenek el a fejezetrészek a bejegyzések árjában. 

A változtatás, halasztás, kihagyás, bővítés és egyéb minden jogát fenntartom. 

Új író a láthatáron

Üdvözlet a Blognépnek!

A bejegyzés címe lehetne "Az ember, aki az orléansi szűzről írt", hiszen új alkotónk (remélem hamarosan tagunk is), Matthew M. D'Arc egyik regénye a híres fiatal lányról szól. De nem csupán ennyi az érdeme, viszont a bővebb kifejtést ráhagyom, ugyanis írt egy kis bemutatkozó szöveget. Fogadjátok nagy tapssal és sok szeretettel!

2007-be kezdtem el, első írásom a germán mitológia, a Ragnarökk, de más nevet kellett adni, mert a cím foglalt, így lett az Emberiség alkonya a címe.

2011-be kitaláltam az Apokalipszis lovasai novella sorozatot, abból olvashatod az Üdvözlettel Verdunból, ami persze színdarab is, és az Alvilág lánya, de ebben a sorozatban olvasható a Jeanne D'Arc Nemzedéke című is.

A következő évben 2012-ben újabb novella sorozatot találtam ki, az Eltitkolt érzelmeket - ebben a sorozatban olyan lányok a főszereplők, akiknek olyan életük van, amilyet nem akartak, hogy megtörténjen vele, van blogom is. www.negylovastortenetek.blogger.hu az egyik történetemre blog díjat is kaptam, a Liebster-awards nevűt.  

Amit már megírtam történetek:

- Az Emberiség alkonya

- Ragnarokk-Loki végzete

- Az Alvilág lánya

- Üdvözlettel Verdunból

- Jeanne D'Arc nemzedéke

- Három eltitkolt év

- Egy szív egy lélek

- Álmodtam egy világot

- A Szív dobogása a csendben

Nem rég kezdtem el a 10. novellát, ami a Jeanne D'Arc Népe.

Köszönjük szépen! Remélem ti is alig várjátok, hogy elkezdhessük olvasni az írásait.
Addig is, mindenkinek kellemes elő telet!

Megkésett Blogkenyér

Üdvözletem a Blognépnek!

Múlthét szombaton, azaz 22.-én volt a blog NÉGY hónapos. Nagyon örülök, hogy már több, mint 120 napja létezik a "Tollam nyomán a tinta"  és ez alatt az idő alatt több írónövendéket és olvasót is sikerült a körünkbe vonzani. Szeretném megköszönni Uadzset, E.M. Miller, Emilly Palton és Sasfiók munkásságát. Nekik hála színesedett a blog, és az ő írásaik dobták fel a szerdáinkat és hátfőinket.  

Remélem a továbbiakban is megleptek minket kortárs kincseitekkel. Köszönjük!

         Sajnos a verseny hamvába holt, mint azt láthattátok, érezhettétek. Úgy érzem, még nem készült fel a blog egy ilyen "eseményre". Remélem azért még az idei évben sikerül egyet összehozni. Ehhez a TI segítségetek fog kelleni. Arra kérlek, biztatlak benneteket, hogy a verseny témáját segítsetek kiválasztani. Ehhez csak annyit kell tennetek, hogy a Tintapaca oldal kommentjei közé beírjátok az ötleteiteket. Lehet a téma egy esemény, tárgy, személy, cselekmény, vagy egy párbeszéd részlete. Így talán több lelkesedéssel vágtok ti is neki a feladatnak. Egy próbát megér, nem?

        Mivel már eltelt egy negyed év (még mindig beleborzongok, ha rágondolok mennyi idő is ez) és néhány alkotást már bemutattam a Nagyérdeműnek, úgy gondoltam, ideje lenne a Legjobb írások csarnokába emelni az egyiket. A szavazásra lesz bőven időtök ugyanis két teljes hét (igény szerint több is) rendelkezésetekre áll, hogy eldöntsétek. A nevezettek ( megtaláljátok őket az Írók műve menüpontban jobb oldalt)augusztus 22 és október 28 közötti alkotások lesznek. Tudom, hogy alig több mint fél tucat alkotás van fenn, és ebből három az enyém, de nagyon kong az ürességtől az a csarnok. Ti nem így gondoljátok?

        Nem maradtok továbbra sem szerdai Szövetség nélkül, a hétfőkön ezután is az én kis bejegyzéseim és a Ti írásaitok osztoznak. Péntekenként kaphattok információkat a blogról vagy más szerintem fontos dolgokról, valamint a Inter Juh is ezen a napon vert tanyát. A szombat még mindig nem üzemelt be, ugyanis nagyon el vagyok maradva a Múzsa csókjával.

További kellemes hétvégét és ihletekben gazdag őszi szünetet kívánok mindenkinek!

Bibliofilek és egyéb ragadozók

Üdvözlet a Blognépnek!

Mostani bejegyzésem témája a könyvek és azon emberek akik előszeretettel fogyasztják őket. Azokról lesz szó, akik séta közben képesek olvasni, akik az utca túloldaláról is kiszúrják a könyvesboltot/könyvtárat, és akik amint megkaparintanak egy könyvet felütik és mélyeket szippantanak a papír és a tinta illatából.

Figyelem! Saját véleményt és tapasztalatot tartalmaz. Bármi nemű túlzás és torzítás az írói szabadság engedélyével történik.

   

 
     Kezdésként egy kis definíció. Milyen furcsa entitások is a bibliofilek? Az idegen szavak szótára szerint: könyvbarátok, könyvgyűjtők. Szerintem ennél összetettebb életformák. Vegyük kezdetnek sorra legfőbb jellemzőiket, amik alapján kiszúrhatod őket a többi ember közül.
     Első és legfontosabb ismertetőjegyük: könyv a kézeben. Ez azonban becsapós. Átmeneti állapotról van szó, ugyanis a könyveik előfordulási helye lehet még a polc is ( nagyon fontos hely), valamint esetlen számukra közelálló emberek háza, táskája, keze. ( erre még visszatérünk később). Ha le akarod tesztelni, hogy tényleg egy bibliofillel van dolgod kétféle képen teheted. Egy: elé teszel egy könyvet és figyeled a reakcióit. Ha a következőket teszi, akkor a teszt sikeres volt. Először érdeklődéssel szemléli az elé helyezett tárgyat. Majd lassan közelebb lép, óvatosan kinyújtja a kezét és megérinti. Egy lágy simogatás után kézbe fogja, kinyitja és az orrához emelve belélegzi a lapok aromáját. Kettő: Könyvvel kapcsolatos témát vetsz fel. Javaslatok: Szerinted az XY film milyen volt? (ezt az esetben alkalmazd, ha tudod, hogy könyvadaptáció. Ilyenkor elhangzik a "könyv jobb volt" mondat). Milyen könyveket olvastál eddig? ( ez esetben nagy a valószínűsége, hogy egy egész listát sorol fel) Mi a kedvenc könyved? (Veszélyes kérdés. Szánj rá minimum egy órát. Annyi idő alatt talán tud dönteni és ki is fejti az okait.) Ha egy egész beszédet akarsz hallani, akkor ez a megfelelő kérdés: Mi jó az olvasásban? ( a legelterjedtebb választ lásd a mellékelt ábrán)   
       Nos, ha a kísérletek pozitív eredménnyel zárultak, akkor tényleg egy bibliofillel van dolgod. Ez esetben légy felkészülve a következő viselkedésformákra és reakciókra:
- Ha együtt sétálsz eggyel az utcán és látótávolságon belül egy könyvesbolt található, merő véletlenségből amellett fogtok elhaladni. Készülj fel a vágyakozó pillantásaira egy-egy "portál" irányába és a mély sóhajokra a "kár, hogy erre most nincs pénzem" -hez hasonló mondatok kíséretében.
- a könyvtárban/könyvesboltban a következő szavak fognak elhangozni a szájából tetszőleges sorrendben: ezt olvastam, ez megvan nekem, ezt meg akarom venni, ezt el akarom olvasni, ez XYnak megvan és kölcsön akarom kérni, ez egy nagyon jó könyv.
- Ha véletlenül (ne adj ég szándékosan) könyvvel kapcsolatos kérdést teszel fel neki, készülj fel rá, hogy a fél napod azzal fog telni, hogy őt hallgatod.
- Ha olvas akkor nincs ott. Ezt érdemes megjegyezni. Ne szólongasd, kérdezgesd, kínálgasd. Másik világban jár és jaj annak, aki félbeszakít egy könyvmolyt olvasás közben. Készülj fel a legrosszabbra, ha megzavartad kedvenc időtöltésében, mert nincs az a őrangyal aki képes megvédeni a haragjától. Ha szerencséd van és egy kevésbé fanatikus példánnyal van dolgod, akkor megúszod szúrós tekintetében való fürdőzéssel.
- Onnan tudod, hogy a közelébe férkőztél és megbízik benned, ha kölcsön ad neked egy könyvet. Megosztja veled egy kincsét és rád bízza a biztonságát. Fogadd el a gesztust. Ilyenkor szokás felajánlani egy cserekönyvet, amit ő is elolvashat. ( ha olvasásra kínál fel neked egy könyvet, akkor nagy az esély, hogy te is bibliofil vagy, vagy azzá akar téged tenni. Vigyázat ragadós!)
- Ha megmutatja a könyvespolcát, légy büszke! Ez a legnagyobb elfogadás jele. Megszelídítetted. De ne feledd, felelősséggel tartozol érte! Tehát gondoskodnod kell könyv utánpótlásról neki.
- Mindegy milyen alkalomból (születésnap, karácsony, évforduló), ha ajándékot akarsz venni a már megszelídített, vagy szelídítésre váró bibliofilnek, nem kell sokat gondolkoznod. A válasz egyszerű: JÓ KÖNYV. Érdemes előtte azért megérdeklődni a kedvenc témáját (fantasy, sci-fi, horror, romantikus, történelmi). Ha ezzel megvagy, irány a könyvesbolt vagy az internet. Figyelem! Amint kibontotta az ajándékát, készülj fel heves ujjongásra, ugrándozásra, ölelésre.
Ha az előbb felsorolt dolgokat észben tartod, boldog kapcsolatot ápolhatsz egy könyvmollyal.
       A fentiekben leírtam a ragadozót, most pedig ismerkedjünk meg a prédával. Külsőre és belsőre igen nagy változatosság jellemzi. Csoportosíthatjuk őket téma és célcsoport szerint is, valamint figyelembe kell venni az írót, kiadót is. Utóbbiak alapján megjósolható, hogy egyes könyvek mennyire lesznek jók avagy rosszak. Ideiglenes lakhelyük a bolt, végleges a polc. Ennek felépítése, összetétele hatalmas tervezést eredménye egyes bibliofileknél. Ennek külön története szokott lenni, amit kétszer is gondold meg, hogy végig akarod-e hallgatni.
     Példaképp megosztom veletek az én könyvespolcom összetételét és történetét. Mivel már oviban tudtam olvasni, ezért természetes volt számomra a könyvek szeretete. Rengeteg mesekönyvünk van, mind a mai napig, de ezek nem az én "kollekcióm" részei, hanem közösek. Enyémek a fantasyk, bár mostanában kacsingatok a thriller és a horror képviselőivel is.     Kezdetben vala a gyerekként kapott könyvek, amelyeket, mint alapműveket tartok számon. Ilyen például a Harry Potter, Eragon, Gyűrűk ura. Ezek képezik az alappilléreit a gyűjteménynek. Azért hívom őket alapnak, mert szerintem ezekkel ismerkedik meg a gyerek/fiatal legelőször, amikor már elég érett hozzá. Ezután jön az ifjúsági kezdőszett: Rúnajelek, Végtelen történet, Éhezők viadala sorozat. A Rúnajelek szerintem kevésbé ismert, de kifejezetten jó könyvnek tartok. Nagy adag skandináv mitológia van benne, ami igazi ínyencség számomra. A Végtelen történet filmben is megjelent. Üzenem annak, aki látta és megszerette, hogy a könyv sokkal jobb. (nem megmondtam, hogy gyakori mondata ez egy bibliofilnek?).  Ahogy nőttem, velem együtt nőtt a polclakók száma is. A kapott kincsek már felnőttesebb témát is megütöttek. Tűz és jég dala eddig megjelent kötetei. ( igazából nem én kaptam, de le stipistopiztam). Ez a sorozat ma már igazi kultusznak örvend. Hatalmas a rajongó tábora, okkal, hiszen egy fantasztikusan megírt, összetett alkotásról van szó. Sorozat is készült belőle, de az nagyban eltér az alapanyagától. Mikor elég nagy lettem, már magam bővítettem a repertoárt Darren Shan írásaival, valamint Fumax és Vöröspöttyös példányokkal. (fentebb említettem a garanciát a jó könyvekre, Na, ezek azok). Város- , Széthullott birodalom- és Lőpormágus-trilógia (ez utóbbi egész friss szerzemény), valamint a Tükör és a Tizenhárom okom volt. (ez utóbbi inkább lélektani). Darran Shan alkot mind felnőtteknek, mind fiataloknak egyaránt. Én eddig még nem olvastam tőle rossz könyvet. Mark Lawrence alkotása pedig humorral és vérrel fűszerezett, iróniával megspékelt utópisztikus fantasy. Magyarázzam még? A Tükör kapott kincs és le a kalappal az írónő előtt, aki megjegyzem magyar. A Tizenhárom okom volt pedig egy eléggé elgondolkodtató történet a tetteinkről és azok következményeiről. Mindegyik könyvet bátran ajánlom a műfaj szerelmeseinek, higgyetek nekem, nem fognak csalódást okozni.
     Miután szépen elbüszkélkedtem a gyűjteményemmel, elmondom, hogy miért vezettelek titeket ilyen mélyen a könyvek, könyvmolyok rejtelmeibe. Mivel nagy valószínűséggel mind beletartoztok (kisebb-nagyobb mértékben) a fentebb említett csoportba, ezért nem lehet idegen nektek a téma. De ha mégis, akkor itt volt az ideje megismerkedni ezekkel a dolgokkal. Ugyanis az írás egyik legfontosabb szabálya: OLVASS! Lehet érdekesen hangzik, de az olvasás (persze a megfelelő műveké) fejleszti a kreativitást, a szókincset és persze feltárja előttetek a különböző írási műfajokat, technikákat. Nem igazán létezik túladagolás és a kutatók még mindig keresik a káros hatásait, eddig eredménytelenül.
     A tanács (és még rengeteg más is) elhangzott, már ha lehet ezt "mondatni" írásban. Szívesen várom a ti véleményeteket, tapasztalatitokat, kedvenc könyveiteket vagy esetleg a saját gyűjteményetekről pár szót.
 
   

További kellemes őszelőt és jó olvasást!

Üdv és köszi

Üdv Mindenkinek!

Eme kellemes napon arra ébredtem, hogy eddig eléggé néptelen blogom (tisztelet persze a kivételnek, idelátogatóknak) élettel töltődött meg. Többen írtatok dicsérő szavakat, amiket most még egyszer szeretnék nagyon megköszönni, nagyon jólesik ilyeneket hallani, olvasni.  :)

Továbbá nagy köszönet illeti Szattit, a "Pennát a kézbe!" blog megalkotóját, aki csodálatos blogajánlót írt a "Tollam nyomán a tintá"-ról.