2016. október 31., hétfő

Blogbefőtt, avagy ami tetszik : Emilly Palton blogja

Üdvözlet a Blognépnek!


A net igazán szövevényes egy hely. Mintha dzsungel lenne, ahol oldalak, webhelyek, blogok kusza növényzete várja az embert, néha letámadja egy-egy felugró hirdetés, vagy fogyós, randis reklám. Machetéval kell utat törnünk magunknak a sok felesleges, furcsa és értelmetlen dolog között, hogy csöndes tisztásra, mezőre, vízesésre bukkanjunk, ahol kellemesen eltölthetjük az időnket, áldozhatunk hobbink oltárán, érdekes dolgokat olvashatunk, részt vehetünk valamiben. Ilyen kis "béke sziget" számomra néhány írókörös oldal, valamint pár blog. 

A Blogbefőtt keretében ezeket fogom nektek bemutatni, hogy legyen mi feldobja az őszi-téli estéinket. 

Kezdjük is az első üveggel: 


Emilly Palton: Írj magadnak, mutasd meg a világnak!


   
   Először is szeretném leszögezni, hogy ez nem blogkritika. Egyik blogbefőtt sem kritika. Nem felelnek meg a bejegyzések semmilyen szabálynak. Nem fogok pontozni, javaslatot tenni változtatásra. Inkább fogjátok fel ajánlónak. Röviden bemutatom az adott oldalt, hogy milyen az oldal, néz ki, mi található rajta, miért tetszik stb. Ha gondoljátok utána néztek, ha nem, nem. Puszta kedvcsinálók nektek, kedves követőim, és remélem tudok olyan étekkel szolgálni, ami ínyetekre lesz. 
      Nos, miután ezt tisztáztuk, kezdjük is el. Milyen blog is valójában? Ez egy szépen felépített "írói" blog, ahol Emilly írásait és persze gondolatait találjuk. Művei mind téma, mind forma tekintetében igen nagy változatosságnak örvendenek.
     Ha megnyitjuk az oldalt kellemes, halvány színek (fehér és meg-nem-mondom-nektek-mi-a-neve) és elég széles olvasórész fogad minket. A fejlécben a fentebb említett cím található, bár kép nincs, amit egy kicsit hiányolok. ( Képmániám lett, amióta blogger vagyok). Balra a bejegyzések elejét látjuk fotók kíséretében. A másik sávban a szokásos szerkentyűk (beszélgető panel, megnyitásszámláló, rendszeres olvasók stb.) mellett fellelhetőek az aloldalak, amik az alkotásokhoz vezetnek el. Vannak ott versek, novellák szép számmal, de a próza sem hiányozhat a palettáról. Érdemes belekukkantani egy-kettőbe, csalódás nem fog érni a minőséget illetően (sem). Bónuszként két cikke is olvasható (egy irodalmi és egy lélektani témában), Nem tőlem tudjátok, de ha az értesüléseim helyesek, lesz még gondolatébresztő cikke bőven. 
   
Külön kiemelném azt a regényt, ami az oldalra vonzott és ott is tartott. Ez a Kivetettek. A történet ízelítője az első pillanatban felkeltette az érdeklődésemet. Ránézésre a sokat olvasott azt gondolhatja, hogy kissé klissés (nesze neked nyelvtörő), de amint elolvassuk a nyitányt, rájövünk: köze nincs hozzá. Aztán faljuk tovább a fejezeteket és amikor eljutunk az ötödikhez, lebiggyesztett szájjal várjuk a folytatást. (Nem célzásnak szánom, ááááá neeeeeem) Sajnos az írónő bokros teendői és egyéb elfoglaltságai miatt egy kicsit szünetel a folyamat, de higgyétek el, érdemes türelmesnek lenni. Érdekes karakterek, jó írói stílus, se túl rövid, se túl hosszú fejezetek és hangulatos történet jellemzi.
          De nem ez az egyetlen műve, amire érdemes lesz odafigyelni. A Néma bűnök (amikek már a címe is ígéretes), Emilly életét fogja bemutatni. Nyersen és őszintén tárja elénk élete képeit és emelem kalapom, amiért van bátorsága (nem is biztos, hogy ez a megfelelő szó erre) a publikum elé tárni.
         Összegezve, miért is ajánlom ezt a blogot? Mert hangulatos, mind megjelenésben, mind az írások terén. Ha valaki jót szeretne olvasni, ide érdemes benéznie, és nem csak elfogultságból mondom (bár maga az írónő is üdítő és inspiráló társaság), hanem mert úgy érzem, nektek is tetszene. 

Ennyi volt a mai Blogbefőtt, a következő adagra néhány hét múlva lehet számítani.
Addig is kellemes őszi szünetet az iskolásoknak, lombsöprést és kávészürcsölést a felnőtteknek!

2 megjegyzés:

  1. Szia!

    Nem is tudom, hogy mit mondjak! Nagyon megleptél ezzel a bejegyzéssel, mert egyáltalán nem számítottam rá. Köszönöm!!!!

    Azért, el tudod képzelni a jelenetet, hogy felkeltem, bekapcsoltam a gépet, és a te bejegyzésed jött velem szembe?
    Először pislogtam, mint hal a szatyorban, mert arra gondoltam, hogy csak káprázik a szemem. Oké, erre kell egy kávé, meg egy cigi, mert tuti, hogy csak álmodom. De nem, még mindig ott virított a nevem.

    Szóval, még félálomban, kócosan leledzem, de nagyon boldog vagyok. Tényleg KÖSZÖNÖM SZÉPEN!

    Üdv.: Emilly Palton

    VálaszTörlés